2011. január 13., csütörtök

Tündérországban uzsonnáztunk tegnap

Anikóval már tele volt a hócipőnk a januári szürkeséggel, és úgy döntöttünk, hogy a szokásos év eleji „spiritualizálásunkat” és gondolatébresztő szeánszunkat a Villa Bagatelleben tartjuk.

És jó döntésnek bizonyult. A gyönyörűen felújított villa pont az a hely, ahová az ember azért megy el, hogy kiszakadjon a valóságból egy kávé, egy ebéd vagy egy mesebeli mazsolás csiga idejére.

A villát okosan és nagy odafigyeléssel rendezték be, a részletek harmóniájából egyfajta mesebeli báj és kedvesség szűrődik át. Egy talán soha nem létező, elvarázsolt „belle époque” illúziójában töltöttünk el közel 4 órát. Uzsonnázgattunk, sütizgettünk és persze beszélgettünk, beszélgettünk, beszélgettünk.

A gasztronómia nem volt olyan mellbevágóan zseniális, mint a hely maga, de a korrekt Club Szendvics, a raguleves, majd Mihályi Laci szépséges sütemény kreációi nem adtak okot panaszra. A villa emeletén egy szuper (sajnos számunkra egyelőre out of budget) lakberendezési bolt található, amit megcsodáltunk, lefényképeztünk és igyekeztünk ötleteket gyűjteni a saját, Rosinantéban nemsokára megnyitó deli shop számára.

Búcsúzáskor benéztünk a pékségbe, ahol ámulatba ejtett a sok kedvesség és szépség, ami túlmutat a kenyérsütés rejtelmein. Nagymama konyhájában vagyunk, ahol a pogácsák mosolyognak, a croissantok a melegben sütkéreznek, és a mazsolás csigák pont ránk kacsintanak, mielőtt hazafelé indulnánk.

És hogy milyen inspiráló volt számunkra ez a négy óra: elhatároztuk, hogy az idei tavasszal újabb különleges élményekkel gazdagítjuk a Rosinante Fogadóba látogatókat: lesz majd gasztro-túra Szentendre legjobb vendéglátó helyein, „mászó parkos” bicajos kirándulás, halászlékóstolás a szigetcsúcson, és ami a legjobb: degusztációs bevásárló túra a híres váci őstermelő piacon.

Sikerült feltődnünk a villában, és bátran ajánljuk mindenkinek, aki kreatív ötletek kigondolásához keres egy menedékhelyet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése