Szerelmünk Toscana, kedvencünk a Cinque Terre.

Nyár, lassan már csak emlék… Már 10 napja, hogy hazatértünk a nyaralásból, de még mindig minden este megnézegetjük az ott készült fotókat. Ahogy megnyitjuk a Toscana mappát: érezzük a tenger illatát, az ételek és a borok ízét, a napfény melegét, a táj szépségét és minden este valamelyikünk sóhajtva mondja, hogy de jó volt!

Hosszasan gondolkodtunk azon, hogy merre induljunk: szóba kerültek a görög szigetek, Gdansk és a Mazury tavak, egy hét túrázás Ausztriában, a horvát tengerpart, és még Törökország is. A szívünk mélyén azonban tudtuk, hogy Toscana lesz a nyerő, még akkor is, ha a szállásköltségeket minimalizálva, kempingezni fogunk (mindenkinek csak ajánlani tudjuk). Útvonalunk: Firenze- San Gimignano- Calambrone (Ligur-tenger)- Pisa- Volterra-Cinque Terre- Livorno- Budapest volt. K. kedvence Pisa, az enyém Volterra, a közös pedig a Cinque Terre. Talán kevéssé ismert itthon az Öt föld, ami 5 kicsi falucskát jelent a tengerparton, a sziklákra épülve. Az okos olaszok kitalálták, hogyan lehet kulturáltan pénzt kérni egy világörökségi helyszín megtekintéséért úgy, hogy a látogató szívesen adja azt oda. Mivel a falvakba nem lehet kocsival behajtani, ezért a gyalogoskártya megvásárlása után a tengerparton, a sziklába vésett úton lehet egymás után felfedezni Riomaggiore-t, Manarola-t, Corniglia-t, Vernazza-t, és Monterosso-t. Aki nem szeretne sétálni, mehet kisvasúttal -egy kicsit drágább kártya megvételével- vagy hajóval. Mi a túrázást választottuk odafele és a hajót a visszaútra. Felejthetetlen élmény volt, ámultunk a helyes színes házikók láttán, megkóstoltuk a helyi citrommal készült limonádét, ettünk bruschetta-t, spenótos pizzát és élveztünk minden pillanatot.

Mi úgy döntöttünk, hogy a tengerparton fekvő kempingünk lesz a bázisunk, és innen kalandozunk északra és délre, kiválasztva azokat a városokat, amelyeket barátaink és az útikönyvek is ajánlottak. Sajnos kimaradt Siena, de talán jobb is így, hiszen van miért visszatérni, és megnézni e gyönyörű vidék déli részét. És legközelebb tavasszal megyünk, amikor minden zöld, bár nekünk így is varázslatos volt a táj. Szerelem első látásra!