"Aztán irány a sziget – átgurultunk a tahitótfalui hídon, majd végig a Szigetmonostorba vezető úton. Egymáshoz hajló fák, béke, nyugalom. Éreztük, hogy jó helyen vagyunk.
Rövid berendezkedés után irány a kert, ahol már várt ránk a séf – Gál Zsolt – akivel ötletes mártásokat és chutney-kat készítettünk rebarbarából, rózsaszirmokból, sárgadinnyéből, sőt csokoládéból is!"
A Rosinante Fogadóba lépve, mintha egy hatalmas családi házba érkeztünk volna meg. Füles fotelek, kanapék, többszáz könyv a polcokon, társasok, kártya, sakkészlet. Már csak a kandallóban pattogó tűz hiányzott – de az évszakra való tekintettel ezt kivételesen elnéztem nekik.
Tovább itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése