2009. május 20., szerda

Miből lesz a mesterszakács? Avagy Szikora Imre és a Rosinante története.

Hozzávalók:
Egy szomszéd néni, aki történetesen frenetikus tésztás szakácsnő egy pesti étteremben, aki megfertőzi gyermekünket a sütés-főzés szeretetével, így egyenes az út a szakácsiskolába.

Egon bácsi, aki megszállottan alkot és tanít a Margitszigeten a Nagyszállóban, a Széchenyi-hegyen a régi Vörös Csillag Szállóban, sokat követel, de olyan szeretettel ad/átad, amit máig hallgat az utókor.

Fűszerek: szállodák és éttermek, ahol a már érettségizett szakácsunk kipróbálja magát, nem kis sikerrel: egy cseppnyi Balaton/Tihany, egy nagyobb adag (10 év) Duna Intercontinental (mai Marriott), ahol már ott van a kezdeteknél. Itt tegyünk bele egy csipetnyi sót: eléri a szerelem is - Ágnes. Majd jöhetnek a különlegességek: Párizs, London, Madras, Bombay, Frankfurt, Köln, Amsterdam, 1 év Rotterdam, Nápoly környéke.

A tésztához: 1979-ben, az itáliai impressziók nyomán hazafelé kipattan az isteni szikra a mi Szikoránkból (aki ekkora már 3 gyerek édesapja) és eldönti, hogy megvalósítja az álmát és övé lesz az első Pizzéria Szentendrén. Az Andreas. Hatalmas siker, több ezer törzsvendég, akik között nem meglepő, hogy sok a művészember.

A húshoz: 20 év elteltével, újabb kihívás közeleg. A terv: a Szentendrei-szigeten, Szentendrével pont szemben, egy kis fogadó, amit úgy rendez be a házaspár, hogy mindenki biztosan otthon érezze magát. Kiváló konyha, kedves kollégák, igazi vendégszeretet. A tervből valóság lett, immáron 10 éve, a Rosinante Fogadó***ban várják a vendégeket.

A desszerthez: újabb ötlet, FINOmÁNIA, hogy még többet adhasson azoknak a gasztromán vendégeknek, akik szeretnék magukkal vinni a Rosinante élményt. Különleges recepteket tanítani, elárulni néhányat azokból a titkokból melyek 10 éve töretlenül viszik előre a Rosinante-t. Szeretné még személyesebbé és felejthetetlenebbé tenni a fogadóban töltött napokat.

Kávé: hogy akár napi 20 órában is üzemképes maradjon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése