2011. március 23., szerda

Szirnyiki


Az orosz hétvége egyik kedvence volt. Mirelle már el is készítette:

"Az orosz konyhával való első benyomásaim nem nevezhetők rózsásnak. Alig tízéves lehettem, amikor apám merő jószándékból és nagyvonalúságból elvitt minket vacsorázni az Orosz kultúra házába. A vacsorára már nem emlékszem, de az utána jövő néhány nap kínszenvedései kristálytisztán az emlékezetembe vésődtek. Apám vasgyomra átvészelte az orosz vihart, mi azonban anyámmal napokig egy adott útvonalon közlekedtünk az ágyunk és a fürdőszoba között.

Talán ennek az eseménynek is köze lehet hozzá, hogy életem ezt követő közel 25 esztendejében csak egyetlen rövidke vendégszerep erejéig jelent meg az orosz konyha.

Ám a múlt hét végén megtört a jég. Nyíri Sándor, alias Szása kalauzolásával betekintést nyertem az orosz paraszti konyha világába, ami mennyiségeivel ugyan megrémített, de egyszerűségével nagyon megfogott, s kíváncsivá tett. Rég éreztem már ezt a fajta érdeklődést, mikor az ember egyszerre szeretne valami nagy egész tudója lenni. Most ezzel az orosz gasztronómiával valahogy így vagyok."

Folytatás és a finom túrós édesség receptje Mirelle blogján

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése