Egy boldog nap beszámolója

Voltatok már úgy valamivel, hogy éreztétek a zsigereitekben, hogy egy dologért annyi jóakarat gyűlt össze, hogy az nem sülhet el rosszul? Én a múlt hétvégén ezt éreztem. Hiába riogattak az esővel, széllel, amikor felébredtünk, tudtam, hogy jó idő lesz, mert annyira akartuk, hogy jó legyen!

Néhány hete kitaláltuk, hogy ünnepeljük meg a FINOmÁNIA 1 éves szülinapját, de ne csak úgy magunk között, hogy Zsolti süt egy fincsi tortát, leülünk a kollégákkal a teraszon, és jókat nevetgélve felidézzük az elmúlt 1 évet, hanem azokkal a vendégeinkkel, akik már voltak nálunk főzni vagy szeretnének jönni. Azokkal, akik hírt adtak már rólunk és azokkal, akiket csak úgy szeretünk. Jó ötletnek tartottuk mindannyian, már csak az időponttal voltunk gondban, mikorra is tegyük. A szombatok kilőve, mert esküvők vannak, legyen akkor valamelyik vasárnap, de ha már vasárnap, az ugye vásárnap is - jött Eszter ötlete-, hogy mi lenne, ha a francia piacok mintájára mi is meghívnánk kézműves termelőket. Olyanokat, akik saját maguk készítik a sajtot, lekvárt, mézet, szörpöt, kandírozott gyümölcsöt, termelik a bio zöldségeket vagy olyan termékekkel foglalkoznak, amik nem nagyüzemben készültek, hanem szintén kézművesek, pl. olasz olívaolajok, borok, fűszerek, csokoládé, és persze jöjjön el a Sarki fűszeres is, Regina ajánlására. Lázas szervezőmunkába kezdtünk, hogy kiket is ismerünk, segített Mirelle, Kata, aki már törzsfinós, jöttek az ismerősök ötletei és pillanatok alatt felállt a lehetséges piacbrigád. Meghívtuk őket és igent mondtak!

A vendégsereggel is tudattuk, hogy szülinapunk lesz egy kicsit másképp, nemcsak főzőbemutatóval, uzsonnával, gyerekjátékokkal, várjuk őket, hanem különleges piacélménnyel is. Jelentkezett is több, mint 120 fő.
Eljött a hétvége, szombaton összeadtunk Orsit és Gábort, majd még hajnalban a fiúk eltüntették a lagzi nyomait (ezúton is köszönjük), reggel pedig már csak a standokat kellett felállítanunk, és tartani a lelket a csipet-csapatban, hogy higgyék el, a szemerkélő eső ellenére jönni fognak a vendégek. Délutánra az eső elállt, kisütött a nap, néhányan ugyan tényleg otthon maradtak, de jó sokan eljöttek és velünk együtt élvezték a szikrázó napsütést, a sziget-hangulatot, a kóstolókat, a játékot, az uzsonnát és azt, hogy együtt vagyunk, csak úgy! Jó volt 1-1 szót váltani a régi finós vendégekkel, örülni, hogy ők is azon aggódtak, hogy mi mennyire lehetünk idegesek a rossz idő miatt, és tudni, hogy az érdeklődés igazán szívből jön.
Jó volt látni, hogy Ágnes és Imre, a tulajdonosok is mosolyogva ülnek egy asztalnál, és nézik azokat a vendégeket, akikre mindig is vágytak, a gasztromán, mindenre nyitott mosolygós embereket, idősebbeket és fiatalokat, gyerekeket és a még meg sem születetteket (legalább három várandósunk is volt).
Szóval jó volt ez a nap, annyira, hogy még most is a hatása alatt vagyunk, feltöltekeztünk egész nyárra!
Köszönjük Nektek, kedves vendégeink!

Anikó

Képeket ITT találtok.