Az elmúlt hétvégén csodákban volt részünk. A téli időjárásra való tekintettel, a nagymama sparheltja mellé költözött be a társaság. A javarészt párokból álló csapat nagyon hamar megtalálta a közös hangot és nagy egyetértésben készítette a cajun bélszínt, a fácánmellet és a meggyes rétest. A közel három órás munka eredményét a vendégségbe érkező Merfelsz borház tulajdonosai, borai és némi gitármuzsika tette feledhetetlenné.
És milyen borok voltak!
A szűretlen, 15 fok körüli borok könnyen jókedvre derítették az embert. Nekem a magyar nemesítésű nero szőlőből készített rosé és a szekszárdi bikavér vitte a prímet. A társaság egy jelentős részének viszont a Doppio elnevezésű házasítás ízlett a legjobban.
A remek vacsora után, másnap egy vadhúsokról szóló bemutatóval kezdtük a napot. Kardos Dániel, a Matusz cég képviseletében mesélt a vadakról. Arról, hogy hogyan érleljük, pácoljuk ezeket a húsokat. Emellett arról is szó esett, hogy a modern technológiának köszönhetően milyen minőségben kerülnek az asztalra a hideg levegővel sokkolva fagyasztott húsok.
Az előadás után nekiveselkedtünk a kürtős kalácsnak. A piciny tésztacsíkok feltekerésével mindenki szívesen eljátszott, a borókás almás körítéssel meg tényleg szinte életre kelt a tészta.
Többen, akik már sokszor és sokat főztünk a Finománia keretein belül megállapítottuk, hogy a szombati estével minden eddigi esténket felülmúltuk. Valami egészen új, összhangokban gazdag vacsorában volt részünk. Egyrészt az ételsor volt hibátlan. Az ételek önmagukban is remekek voltak, de az előétel-főétel-desszert vonulat is egységes ívet adott ki. Aztán persze ott voltak a gazdag aromájú, varázslatos borok.
Szeretnék még sok-sok ilyen estét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése