Az egész úgy kezdődött, hogy Bálint-naphoz legközelebb eső hétvégére egy tisztes édességkurzust szerveztünk Eszterrel és Anikóval. Már a gondolat kapcsán éreztük azt a jóféle bizsergést, amit a telitalálatok okoznak az emberben. Most szombaton élőben is megtapasztalhattuk, hogy bizony szívesen lennénk gyakori látogató egy olyan cukrászdának és egy olyan cukrász mesternek, mint Mihályi László a váci Desszertszalon tulaja és főcukrásza.
Mihályi Laci első ránézésre kissé mogorvának tűnik, de ahogy az ember szóba elegyedik vele kiderül, hogy egy végtelenül kedves, barátságos ember, aki imádja amit csinál és még ahhoz is van kedve és türelme, hogy fél-amatőröknek próbáljon meg néhány egyszerűbb fogást megtanítani.
Folytatás Mirelle blogján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése