Azt mondják, hogy a magyarok szeretik a közös nevezőt. Azt hiszem, én is szeretem. Ráleltünk egy hozzánk hasonló családi hotelre, a Bükk déli lábánál, Noszvajon. Vagyis inkább ők leltek ránk Bari személyében, aki a szálloda magyar hangja, recepciósa, értékesítési vezetője, room division Managere, néha felszolgálója, grillező mesternője, stb-je. Szívmelengető érzés volt megérkezni a Nomád Hotelbe, és felfedezni pont olyan tárgyakat, amelyek nálunk is megvannak. Ahogy Klári a "Mammma" (a főszakács és ízlésformáló) mondta: még az újságok is úgy vannak elhelyezve, ahogy nálunk. Érdekes, mintha Ágnes a mi "Mammmánk," és Klári valaha tesók lettek volna, legalábbis lélekben biztosan. Náluk is első a vendég, szeretgetik, jól tartják, élményekkel halmozzák el, és fontos nekik is, hogy a hozzájuk betérő igazán otthon érezze magát. Hát, mi is úgy éreztük! Nemcsak a ház és a kert varázsolt el bennünket, hanem a környék is. A halastó, a tufába vájt barlanglakások, a Thummerer Pince, ahol egy német csoporthoz csapódva kóstolgattunk, és mivel már túl voltunk a vacsorán, megnézhettük, ahogy Éva és András fejedelmi borkóstolós vacsorát tálal a borok mellé. Jó kis nap volt! És a másnapi reggeli is fantasztikus! Köszönjük!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése